
OROSZLÁN, SAROKSZOBA - VAS MEGYE KASTÉLYAI, KÚRIÁI
"Itt van szentmártoni Radó Kálmánnak, a jeles államférfinak, Vas
vármegye volt főispánjának és főrendiházi tagnak díszes, kiváló ízléssel
berendezett kastélya és mintagazdasága, mely messze földön híres..."
"1968-ban lebontották a kastélyt, hogy a nagyüzemi sajtgyártáshoz
szükséges létesítményeket fel tudják építeni a helyén. Az épületet egykor
park övezte." Ugyanarról az épületről van szó: a Radó família répcelaki
"generális-kastélyáról"; csakhogy ami Borovszky Samu Magyarország-monográfiájában
még virágzó nemesi birodalom volt, az Virág Zsolt lexikonában már a lebontott,
elpusztított építmények fejezetébe került. Valamelyikből csupán egyetlen
oroszlánszobor, másikból egy romladozó sarokszoba vagy csak a földdel
borított fundamentum maradt fenn. A jobb sorsúakat csak kifosztották a
második világháború alatt a szovjet katonák meg a helybéliek, aztán pártház,
rendőrségi őrszoba, bolondokháza vagy községi italbolt lett belőlük. Ám
manapság újra időszerűvé válhat a hazai kastélyokat, kúriákat lajstromba
szedő lexikon. Nem mintha a történelem szemétdombjára hajított nemesi-polgári
réteg életmódjának, erkölcsiségének, műveltségeszményének reneszánszát
élnénk Magyarországon, ellenkezőleg, az elhanyagolt épületek története
ismét meglódulhat az újgazdag "talárosok" várúri igényeinek
megjelenésével. De nemcsak izominges vállalkozók, finom üzletemberek vásárolják
föl és ezzel mentik meg (úgy-ahogy) a patinás kúriákat, hanem a műemlékvédelem
figyelme is mindjobban összpontosul erre a szocializmusban mostoha sorsú
épülettípusra.
Virág Zsolt könyve igen alapos és rokonszenves munka. Kastélylexikon-sorozata
immár ötödik kötetével igazolja, hogy a szikár adatok, a kíméletlen tényszerűség
mögött is mekkora történelmi szuggesztió, micsoda láttató erő rejlik.
A Vas megye kastélyait bemutató kötet a sorozatban megszokott módon: épület-,
művészet- és családtörténeti szempontból elemzi a térség nemesi építményeit.
Miközben a régi vármegye teljes és intim történelmét, zseniális és eszement
alakjait, titkos alagutak és pincébe falazott női testek romantikus legendáit,
a falusiak áhítatos emlékeit a jótevő és kultúrateremtő földesurakról
összegyűjti, képet kapunk mindarról, ami a kastélyokban, kúriákban, nemesi
jelenlétben oly gazdag Vas történelmét jelképezi. Virág lexikona ízig-vérig
leletmentés; ha a sorozat a végére ér, a magyar história eddig erőszakoltan
elhanyagolt szelete kerül ismét napvilágra. Később érdemes volna hasonló
elszántsággal a határon túlra került építmények sorsát is (veszteség)
listára gyűjteni.
(Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 5. Vas megye kastélyai és kúriái.
Fo-Rom Invest, Budapest, 2004. Ármegjelölés nélkül)
RUMY DÁNIEL
MAGYAR NEMZET, 2004. AUGUSZTUS 14.