• A sorozatról
• A szerző
• A kiadó
• A kötetek megrendelőlapja
• Kastélylexikon Klub
• Kastélyajánló
• Kastélyingatlanok
• Kastélyturizmus
• Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület
• Sajtóanyagok
• E-mail

SAJTÓANYAGOK

MAGYAR KASTÉLYOK, HELYI ÉRTÉKEK

Egy-egy település életében rendkívül nagy szerepe lehet a helyi építészeti örökségnek. Különösen akkor, amikor a turizmus, az idegenforgalom valamennyi kistérségünkre húzó hatással lehet A magyar kastélyok, kúriák sorsáról, a bennük rejlő idegenforgalmi lehetőségekről Virág Zsolttal, a Magyar Kastélylexikon szerzőjével, szerkesztőjével beszélgettünk.

- A magyar kastélyok és kúriák hány százaléka van önkormányzati tulajdonban? Hogyan hasznosítják ezeket az épületeket?
- Az összes épület körülbelül 35%-a van jelenleg önkormányzati tulajdonban, hasznosításuk rendkívül széles skálán mozog. Nagy részük természetesen közfunkciót tölt be; polgármesteri hivatal, általános iskola, szociális otthon, kultúrház található bennük. Ezen épületek állapota vegyes képet mutat, de többségükről elmondható - különösen a polgármesteri hivatalként működőkről -, hogy viszonylag jó állapotban vannak, és az önkormányzatok anyagi ehetőségeikhez képest komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kastélyok, kúriák minél jobb állapotban legyenek. Az utóbbi időben különösen sok épületet állítottak helyre. Viszont igen rossz a helyzet pl. az önkormányzati bérlakásként hasznosított épületek esetében, melyet a lakók a legtöbbször teljesen lepusztítanak, bár ezen épületek száma jelentősen csökkent az utóbbi időben, a lakások magán tulajdonba kerülése folytán. Olyan épületek is vannak, melyek üresen állnak, illetve a kastélyok egy kisebb részének a tulajdonjogi háttere is rendezetlen, ami jelentősen megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi az eladást. Ez az épületek szempontjából különösen veszélyes lehet, hiszen az üresen álló, gazdátlan épületek sokkal gyorsabban pusztulnak, mint azok,
amelyeknek valamilyen funkciója van. Ha esetleg a tetőzete pusztul el az épületnek, akkor szinte biztosra vehető a teljes pusztulás, ha időben nem avatkoznak be a folyamatba. Többször találkoztunk olyan esettel, amikor hagyták. hogy az épület állapota teljesen leromoljon, majd életveszélyessé nyilvánították és kiadták rá a bontási engedélyt, megszabadulva ezzel a kastéllyal kapcsolatos minden gondtól. Persze ez az "eljárás" nem az utóbbi tíz évre jellemző elsősorban.
- Napjainkban egyre több külföldi befektető vesz kastélyt vagy kúriát hazánkban. Jó-e ez a tendencia, hogy nemzeti értékeinket külföldi állampolgárok és cégek vásárolják meg?
- A szerencsés természetesen az lenne, ha akár a hazai befektetők, akár az önkormányzatok olyan tőkeerősek lennének, hogy nem csak a kisebb kúriákat, hanem a nagyobb kastélyokat is önerőből fel tudnák újítani, illetve ezután fenntartani és gazdaságosan hasznosítani. Az utóbbi időben szerencsére a gazdasági fellendülés következtében egyre több pozitív változás történik ebben az ügyben, illetve utalhatunk a Széchenyi-terv keretében kidolgozott támogatási rendszerre. Jelenleg azonban ennek ellenére is rengeteg romos, az összedőlés határán álló kastély és kúria van az országban, amely évről évre látványosan pusztul. A "reálpolitika" tehát mindenképpen az, hogy ezen épületek esetében sokkal jobb, ha külföldi befektetők kezére kerülnek, hiszen így legalább esély van a megmaradásukra. Ha például a község közepén áll egy romos kastély, az semmiképpen nem befolyásolja pozitívan a faluképet. Ha viszont egy külföldi befektető segítségével új funkciót kap egy ilyen épület - mely napjainkban még elsősorban a kastélyszállót és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat jelenti, - akkor több legyet üthetünk egy csapásra, hiszen a falu megszabadul egy szégyenfoltjától és egy reprezentatív épülettel gazdagodik. Azt tapasztaltuk, hogy sok esetben a helyi lakosok is magukénak érzik a kastély ügyét, és úgy tekintenek rá, mint településük egyik legfőbb értékére, néha mint jelképére. Arról nem is szólva, hogy munkaerőként ezek a vállalkozások szinte mindig helyi lakosokat foglalkoztatnak, de hallottunk olyanról is, hogy a települési önkormányzat ünnepi üléseit a kastély dísztermében tartja.
- Milyen szerepet játszanak a kastélyok hazánk egyre inkább fellendülő idegenforgalmában?
- Az utóbbi időben szerencsére egyre komolyabbat. Itt nemcsak a kastélyszállókra gondolok, hanem arra is, hogy akár a falusi turizmus esetében is megjelenhet kiegészítő elemként az, hogy az adott falu kastélyát, kúriáját felkeresik a vendégek. Sok helyen rájöttek már arra, hogy ha az ilyen épületekben egy pár szobás kis helytörténeti múzeumot, mellette kávézót vagy vendéglőt rendeznek be, akkor ez - jó reklám mellett - alkalmas lehet arra, hogy megállásra bírja a falun átutazó kirándulókat, hiszen az emberek jelentős részét érdeklik a kastélyépületek. Szerveződnek már hazánkban a tematikus kastélyutak is, melyek keretében specifikusan a magyar építészet ezen emlékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az egyik ilyen kezdeményes a "Közép-európai kastélyok útja", mely már a régióban gondolkodik.
- Gondolom, a Magyar kastélylexikon sorozatnak is komoly szerepe lehet az érdeklődés felkeltésében.
- Igen, hiszen célunk az, hogy megyénkén ti bontásban Magyarország valamennyi kastélyát, kúriáját feltérképezzük történeti, művészettörténeti és építészeti szempontból. Tehát nem csak a műemléki védettséget élvező épületeket dolgozzuk fel. Ezért van az, hogy az általunk ismertetett épületek 30%-áról még soha sehol nem jelent meg semmi nyomtatásban. Éppen ezért fontos szerepe van a helyi, illetve helytörténeti kutatásoknak is. Ebben sokat segítenek információikkal a helyi önkormányzatok, polgármesterek, helytörténészek, akiknek ezúton is szeretnénk ezért köszönetet mondani.
- Ezek szerint a lexikonban több kastély lesz, mint amennyit általában számon tartunk. Hol tartanak a feldolgozással?
- A Kastélylexikon első kötete 2000. novemberében jelent meg, Pest megye 473 kastélyát és kúriáját mutatja be. A második rész 2001. májusában látott napvilágot, ez Bács-Kiskun megye 128 objektumát dolgozza fel. Jelenleg a Fejér megyei kötet kutatásának befejező részét végezzük, illetve július közepén Vas megye felmérését kezdjük el. A Fejér megyei kötet megjelenése 2001. szeptemberében várható, illetve még a nyáron napvilágot lát Pest megye második kiadása, mivel az első szinte teljesen elfogyott már a boltokból is. A kastélylexikont olyan kiadványnak szánjuk, amely amellett, hogy alapkutatásokra épülve a lehető legnagyobb pontossággal dolgozza fel az épületek történetét, többféle funkciót betölt, azaz sokféle igényt kielégít, az általános iskolák helytörténeti szakkörétől kezdve az idegenforgalmon keresztül az egyetemi művészettörténet oktatásig.

MAGYAR POLGÁRMESTER 2001. JÚLIUS