SZAKDOLGOZATI SEGÉDANYAGOK

FEJÉR MEGYEI KASTÉLYOK ÉS KÚRIÁK

Fejér megyében 261 kastélyt és kúriát emeltek az évszázadok során, az egykori nemesi rezidenciák közül 168 ma is áll. Az ország ezen részén sok jeles történelmi családunk nagy kiterjedésű földbirtokokkal, uradalmakkal rendelkezett, és mivel ők legtöbbször az adott kor legkiválóbb építészeivel készíttették el kastélyaik terveit, Fejér megyében igen nívós épületállomány várja az idelátogatókat.

Talán Magyarország egyik megyéjében sem alkotott annyi jeles építészünk, mint Fejér megyében. Kiváló tervezőink közül szinte mindenki dolgozott itt új kastélyok építésénél, régi kastélyok átalakításánál. Fellner Jakab nevéhez fűződik például a móri Lamberg-kastély terveinek elkészítése, és a csákvári Esterházy-kastély barokk előzményének megalkotása, ez a rezidencia végül Charles Moreau francia származású építész tervei alapján nyerte el klasszicista formáját. Pollack Mihály tervezte a dégi Festetics-kastélyt és az alcsúti Habsburg-kastélyt, és az ő nevéhez fűződik a soponya-nagylángi Zichy-kastély átépítése is. Szintén Pollack tervei szerint készült a vajtai Zichy-kastély, ennek azonban az az érdekessége, hogy csak 1923-ban építették fel az eredetileg a szőnyi Zichy-kastély számára készített 1815-ös terv alapján. Pollack szerzősége felmerült a seregélyesi Zichy-Hadik-kastély és a bicskei Nagy-kastély (ún. "hegyikastély") esetében is. Ybl Miklós első Fejér megyei munkája a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély - Koch Henrik tervei alapján történő - átépítésének felügyelete volt, ekkor egy szélzászlót is tervezett a rezidencia számára. A nagyhörcsökpusztai Zichy-kastély terveinek elkészítése már Ybl önálló munkája volt, az építész később a lovasberényi Cziráky-kastély átépítésénél és az alcsúti rezidencia pálmaházának felépítésénél is közreműködött tervezőként. Hauszmann Alajos műve a székesfehérvár-csalapusztai Kégl-kastély, és ő készítette a nádasdladányi Nádasdy-kastély fontosabb belső tereinek belsőépítészeti terveit is; az építész saját kastéllyal is rendelkezett Fejér megyében, Velencén egy korábbi kúria kibővítésével alakította ki - főként nyaranta használt - rezidenciáját. Meinig Artúr is tervezett egy kúriát a megyében, a pátkai Trauttenberg-Tallián-kúria azonban a II. világháború után megsemmisült.

Napjainkban két itteni épület áll szálláshelyként az idegenforgalom szolgálatában, a seregélyesi Zichy-Hadik-kastély és a kishantosi Felsőeőri Nagy-kúria, a cecei Csók-kúriában pedig Csók István Emlékmúzeum, az ercsi Eötvös-kúriában Eötvös József Emlékmúzeum, a kápolnásnyéki Nádasdy-Vörösmarty-kúriában Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum, a martonvásári Brunszvik-kastélyban pedig Beethoven Emlékmúzeum működik.

A megyében a legnagyobb kastély- és kúriatulajdonos a gróf Zichy család volt, amely 25 rezidenciával rendelkezett, míg a Szluha család nemesi ága 10 kúriát emeltetett itt. A Batthyány család tagjainak 9 rezidenciája, a Dreher család tagjainak pedig 7 kastélya és kúriája volt a megye területén. A híres történelmi családok közül a Cziráky, a Csekonics, a Draskovich, az Esterházy, a Festetics, a Habsburg, a Hadik, a Hunyady, a Károlyi, a Lamberg, a Metternich-Sándor, a Nádasdy, a Pálffy, a Szapáry, a Széchényi és a Wenckheim famíliák is rendelkeztek itt kastélyokkal.

Kastélytulajdonos volt Fejér megyében gróf Esterházy Móric miniszterelnök és gróf Hadik János miniszterelnök is, utóbbi azonban csak egy napig töltötte be ezt a posztot. Az ország nádorai közül gróf Batthyány Lajos Bicskén, Habsburg József főherceg pedig Alcsúton (és Vértesacsán) rendelkezett rezidenciával. Cecén volt kúriája Madarász Józsefnek, aki hazánkban a leghosszabb ideig volt országgyűlési képviselő, 1848 és 1910 között összesen 16 alkalommal szerzett képviselői mandátumot a sárkeresztúri választókerületben, és 1915-ben hunyt el 101 éves korában. A tudományos élet nagyjai közül is többeknek volt családi kötődése itteni kúriákhoz, Kandó Kálmán vasútvillamosító-mérnök Iváncsán, Sajnovics János nyelvész és csillagász Tordason, Nagy Károly csillagász és matematikus Bicskén élt hosszabb-rövidebb ideig, Kempelen Farkas feltalálónak - a "sakkozó török" megalkotójának - a családja pedig Pázmándon volt kastélytulajdonos. A Brunszvik család martonvásári rezidenciája a művészeti élet egyik központjának számított - megfordult itt Beethoven, Erkel és Liszt is -, a Végh család pedig magánzenekart tartott fenn verebi kastélyában. Csók István festőművész Cecén, Németh László író Mezőszilason, Eötvös József író, kultuszminiszter Ercsiben, Bolváry Géza filmrendező pedig Abán volt kúriatulajdonos. Az ipari vállalkozók a XIX. század második felében vásároltak kastélyokat Fejér megyében, így a Dreher és a Weisz családok is birtokosok lettek itt.

A kastélyokhoz, kúriákhoz számtalan érdekes esemény, anekdota, legenda kapcsolódik, a cecei Csók-kúriáról mesélik például, hogy amikor Csók István festőművész egyik képével aranyérmet nyert a párizsi Salonban, és az egész ország őt ünnepelte, hazatérte után levelet kapott Cece vezetőjegyzőjétől, amelyben az állt, hogy "Határidőn belül fizesse ki házadóját, mert elárverezik a házát."

Az 1848-as forradalom eseményeihez kapcsolódik a móri kastély tulajdonosának, gróf Lamberg Ferenc Fülöp altábornagynak a halála, akit az uralkodó szeptember 25-én királyi biztosnak és katonai főparancsnoknak nevezett ki a forradalom leverésére. Lamberg azonban - naplójának tanúsága szerint - közvetíteni próbált az uralkodóház és a magyar nemzet között, szándékát azonban a forradalmi tömeg félreértette, és szeptember 28-án a pesti hajóhídon felkoncolta. (A köztudatban Lambergről sokáig az az egyoldalú kép élt, amelyet Petőfi Sándor az "Akasszátok fel a királyokat" című versében kialakított.)

A kálozi kastély tulajdonosa, Zichy Ödön a szabadságharc ellen szervezkedett, de a pákozdi csatát követő napokban elfogták a nemzetőrök, és megtalálták nála báró Jellachich horvát bán menlevelét, valamint a király Jellachich által kinyomatott proklamációjának 43 példányát. Ezért mint árulót Görgey Artúr statáriális bíróság elé állíttatta a grófot, amelynek ítélete alapján Zichyt szeptember 30-án a Csepel-szigeti Lórévnél felakasztották.

Egy másik Zichy-kastély, a seregélyesi építéséről érdekes anekdota maradt fenn a Zichy családban, eszerint I. Ferenc császár és király egy alkalommal jelezte Zichy Ferencnek, hogy a következő évi - Fejér vármegyében tartandó - hadgyakorlat alkalmával nála szeretne megszállni, mivel tudomása szerint a környéken szép kastélya van. Seregélyesen akkor még nem volt kastély, így nem volt mit tenni, Zichy lóhalálában futárt menesztett birtokára és a tervezőmérnökhöz, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá az építkezéshez. Az erőltetett ütemben zajló munkálatok be is fejeződtek a kellő időpontra 1822-ben.

Érdekes adalékként szolgál a kastélyok fenntartásához, azok anyagi alapjának megteremtéséhez a csalai kastély tulajdonosának, Kégl Dezsőnek a feljegyzése, amelyben meghagyta fiának, hogy csak akkora rezidenciát szabad építeni, "amelynek minden négyzetméterére 10 katasztrális holdnyi erdőbirtok jut."

A II. világháború után széthordott verebi Végh-kastély az ország egyik legműveltebb középnemesi családjának az otthona volt, a XVIII. század végétől kezdve Végh (II.) Ignác rezidenciájában működött hazánk hét legjelentősebb magánzenekarának egyike. A família tagjai - a martonvásári Brunszvik grófokhoz hasonlóan - kiválóan játszottak különböző hangszereken. A Végh családnak híres kotta- és hangszergyűjteménye volt, amelynek nagy része a II. világháború alatt megsemmisült. Végh János - kúriai bíró és zeneszerző - az 1875-ben megalapított Országos Zeneakadémia alelnökeként működött, e minőségében ő helyettesítette a Zeneakadémia elnökét, Liszt Ferencet gyakori távollétei idején. Végh János fia volt Végh Gyula művészeti író, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója.

A mai sárpentelei parkerdőben állt egykor a Farádi Vörös család két kúriája, egymástól mintegy 200 méter távolságra. Mivel a kúriákat lakó két Vörös testvér, László és Károly igen rossz viszonyban élt egymással, a kúriák ablakából golyós puskával lövöldöztek egymásra. Vörösmarty Mihály "Két szomszédvár" című költeményét állítólag a Vörös testvérek ezen viszálya ihlette. A Vörös László-féle kúria később gróf Széchenyi Zsigmond, a híres vadász és író tulajdonába került, Széchenyi tárta fel - a már korábban megsemmisült - Vörös Károly-féle kúria feltöltött pincéjét 1910-ben.

DR. VIRÁG ZSOLT

Magyar Kastélylexikon - Magyarország kastélyai és kúriái
dr. Virág Zsolt, 2011.

Megosztás a Facebook-on Megosztás az iWiW-en Megosztás a Twitter-en