Csongrád megyei kastélyok és kúriák

Csongrád megye mai területén - az egykori Csongrád, Csanád és Torontál vármegyékben - a török hódoltság után nagy kiterjedésű uradalmak alakultak ki, amelyek a megye legnagyobb részét lefedték. Ennek köszönhető az, hogy Csongrád megyében az uradalmak központjában jelentős kastélyépületeket emeltek a főnemesi családok (elsősorban a gróf Károlyi és az őrgróf Pallavicini famíliák), ugyanakkor ennek köszönhető az is, hogy az itteni kúriaépületek száma viszont viszonylag csekély, mivel a köznemesség csak az egykori csanádi és torontáli részeken jutott birtokokhoz.

A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma: 59
Ebből kastély: 12 - Ebből kúria: 47

Az épületek közül napjainkban is áll: 39
Az idők folyamán - főként a II. világháború után - lebontottak: 20 épületet

Az épületek közül: 10 élvez műemléki védettséget.
A legtöbb egykori nemesi rezidencia Makón volt, a 9 épületből 7 ma is áll. Kiszomborban 6 nemesi kúriát emeltek.

A megye legjelentősebb épületei a derekegyházi Károlyi-kastély, a kiszombori Rónay (Jenő)-kastély, nagymágocsi Károlyi-kastély, az ópusztaszeri Pallavicini-kastély és a szegvári -vármegyeházaként is használt - Károlyi-kastély.

A megyében a Kaplony nemzetségből származó gróf Károlyi család rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint 13-mal, az olasz eredetű őrgróf Pallavicini famíliának pedig 12 rezidenciája volt itt. A "dobogó harmadik fokát" a köznemesi Návay család foglalja el 8 épülettel, a szintén köznemesi Rónay família pedig 6 kúriát birtokolt itt. Rajtuk kívül az ismert történelmi családok közül a Blaskovich, a Nagylucsei Dóczy, a báró Gerliczy, a gróf Haller, és a Lonovics famíliák is birtokosok voltak a megyében.

Csongrád megyében Magyarország politikai, társadalmi, művészeti és társadalmi életének több híres alakja rendelkezett rezidenciával, így például:

• Árpádhalmon gróf Berchtold Lipót, az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere,
• Derekegyházon báró Weiss Manfréd iparmágnás,
• Kiszomborban Rónay Móric és Rónay Jenő Torontál vármegyei főispánok, valamint Rónay Lajos Csongrád megyei főispán,
• Makón Horváth Mihály és Lonovics József csanádi püspökök, valamint Kristóffy József belügyminiszter,
• Nagymágocson gróf Károlyi Alajos, az Osztrák-Magyar Monarchia londoni nagykövete,
• Óföldeákon Návay Tamás főispán és Návay Lajos képviselőházi elnök
• Öttömösön Magyar László utazó, Afrika-kutató apja, Magyar Imre,
• Szegváron gróf Károlyi Sándor (I.) tábornok, valamint gróf Károlyi (II.) Sándor gazdaságpolitikus, a Hangya Mozgalom alapítója.

Számtalan legenda, anekdota is kapcsolódik a megyebeli épületekhez. "A kiszombori Rónay Nina-féle kúria története például - akárcsak egy skóciai várkastély sorsa - rémségek sorozata, nem véletlen, hogy Kiszomborban a XIX. század második felében elterjedt az a hiedelem, hogy aki az épületbe költözik, azt hamarosan nagy szerencsétlenség éri. Ugyanis nem sokkal azután, hogy első tulajdonosa, Rónay Nina és családja beköltözött a kúriába, férje, Bene Gyula és fia hamarosan meghaltak. Ezután Kiszombor Község elöljárósága vásárolta meg a rezidenciát 1885-ben, amelytől Pajor Gyula bérelte az épületet, akinek nem sokkal később elhunyt a felesége és a fia. 1893-ban Rónay Alajos visszavásárolta a kúriát, egy év múlva, 1894-ben azonban váratlanul meghalt. Ekkor fia, Rónay (II.) Mihály örökölte a kúriát, aki 1895-ben be is költözött, pár hét múlva azonban a korabeli feljegyzések szerint megbetegedett, elkezdett vért hányni, ezért komolyan véve a babonát kiköltözött az épületből, és hamarosan meg is gyógyult. Rónay 1901-ben eladta Kiszombor községnek a lakatlan épületet, az adásvételt követően azonban leégett a kúria tetőzete. 1905 körül Rónay (I.) Aladár vásárolta meg a rezidenciát, amely után nem sokkal meghalt a felesége, Blaskovich Borbála. Ezután végül darálómalommá alakították át a kúriát." Persze nemcsak ilyen jellegű történetek kapcsolódnak a hajdani nemesi rezidenciákhoz, "a kiszombori Rónay Jenő-féle kastélyról például azt tartja a hagyomány, hogy felépítésekor Rónay Jenőnek az volt a kívánsága, hogy rezidenciájának kiképzése hasonlítson I. Ferenc József császár és király öccsének, Miksa főhercegnek - a későbbi mexikói császárnak - Trieszt mellett álló Miramare kastélyára, és állítólag az épület ezért kapott romantikus architektúrát - valójában azonban kevéssé valószínű, hogy a földbirtokos valaha is járt volna az Adriai-tengernél." "A helyi hagyomány szerint a hódmezővásárhelyi Károlyi-kúria pincéjéből több alagút indult ki, például a római katolikus plébánia, illetve a Szarvas vendéglő felé. Az útburkolatok építésekor a Virág utcában valóban találtak egy 3 méter átmérőjű, kör alakú földalatti üreget, erről azonban kiderült, hogy valójában szennyvíztározónak épült a barokk korban. 2000-ben pedig egy szintén 3 méter átmérőjű, kútszerű építményt találtak, mivel az udvar közepén megsüllyedt a talaj. Az üregbe lépcsők is vittek le, végül azonban technikai okok miatt nem tudták azt feltárni."

DR. VIRÁG ZSOLT