Hajdú-Bihar megyei kastélyok és kúriák

Hajdú-Bihar megye mai területén (amely az egykori Hajdú, Bihar, Szabolcs és Borsod vármegyék egyes részeiből áll) döntően kisebb, középnemesi birtokok alakultak ki, ennek köszönhetően – különösen a bihari részeken – meglehetősen magas az itteni kúriák száma, a megye területén egykor 170 kúria állt. A legtöbb kúria azokban a falvakban épült, amelyekben ún. nemesi közbirtokosság működött, így Álmosdon szám szerint 12 kúria állt egykor. Nádudvaron, Nyíradonyban, Vértesen, Monostorpályiban és Tiszacsegén szintén sok bel- és külterületi épület állt.

A nagy földterülettel, kiterjedt uradalmakkal rendelkező főnemesi uradalmak központjaiban nagyobb kastélyok is épültek, így például Tégláson a Bek család, Balmazújvárosban a gróf Semsey család, Zsákán a gróf Rhédey család, Nyírábrányban az Eördögh család, Nagyrábén a Des-Echerolles-Kruspér család, Szerepen a gróf Kornis család, Tépén a nagyváradi nagyprépost, Tiszacsegén pedig a báró Vay család kastélyai.

A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma: 186
Ebből kastély: 16 - Ebből kúria: 170

Az épületek közül napjainkban is áll: 95
Az épületek közül 13 élvez műemléki védettséget. Az idők folyamán – főként a II. világháború után – lebontottak: 91 épületet.

A megye legrégebbi kastélya a középkori alapokon nyugvó nagykereki Bocskai-kastély.

A megyében a Vay család bárói és grófi ága rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint 11-gyel, a gróf Zichy famíliának 8 rezidenciája volt itt, a "dobogó harmadik fokát" pedig egy egyházi birtokos, az egri főkáptalan foglalja el 7 tiszttartói kúriával. épülettel. Rajtuk kívül számtalan ismert történelmi család, az Almásy, a Bánffy, a Báthory, a Bethlen, a Bocskai, a Csáky, a Csekonics, az Esterházy, a Festetics, a Forgách, a Fráter, a Hunyady, az Illésházy, a Károlyi, a Kölcsey, a Rákóczi, a Rhédey, a Semsey, a Szapáry, a Széchenyi, a Thököly, a Vécsey és a Wesselényi família tagjai is birtokosok voltak a megyében.

Hajdú-Bihar megyében Magyarország politikai, társadalmi, művészeti és társadalmi életének több ismert alakja rendelkezett rezidenciával, így például:

• Álmosdon Kölcsey Ferenc költő, író, politikus és Péchy Imre alnádor,
• Bakonszegen Nadányi Zoltán költő,
• Balmazújvárosban Semsey Andor, a tudomány és a kultúra egyik legnagyobb mecénása,
• Derecskén herceg Esterházy Pál, a Batthyány-kormány minisztere,
• Hajdúböszörmény–Bodaszőlőn Baltazár Dezső református püspök,
• Nádudvaron Tormay Béla földművelésügyi államtitkár és Tormay Géza kereskedelemügyi államtitkár,
• Nagykerekiben Bocskai István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor, Bethlen István és Thököly Imre erdélyi fejedelmek,
• Nyírábrányban gróf Szapáry Gyula miniszterelnök,
• Szerepen gróf Bánffy Miklós külügyminiszter, író,
• Tetétlenben gróf Zichy Géza, a félkarú zongoraművész.

Pályázati támogatások

A Tiszacsege–Nagymajorban álló Vay-kastély a Széchenyi Terv támogatásával került felújításra 2000-2001-ben, a Berekböszörményben álló Csáky-kúriát pedig PHARE támogatással renoválták 2006-ban.

Hajdú-Bihar megye kastélyturizmusa

Kastélyszállók:

• Tiszacsege–Nagymajor – Vay-kastély
• Nagyrábé–Füstpuszta – Des-Echerolles-Kruspér-kastély (vadászkastély)
• Nyíradony–Gutierdő – Debrecen város egykori kúriája ("kis vadászkastély")
• Nyírmártonfalva–Gutpuszta – Debrecen város egykori kúriája ("nagy vadászkastély")
• Múzeumok
• Nagykereki – Bocskai-kastély (Bocskai István kiállítás)
• Álmosd – Kölcsey-kúria (Kölcsey Ferenc Emlékmúzeum)
• Zsáka – Rhédey-kastély (festészeti kiállítás)
• Berekböszörmény – Csáky-kúria (leendő helytörténeti kiállítás)

Érdekességek, anekdoták, legendák

A tiszacsege–nagymajori Vay-kastély legendái:

• "A klasszicizáló későbarokk stílusú, rokokó kagylódíszítéssel ellátott kastély 1819 decemberében egy összeírás tanúsága szerint már biztosan állt, ebben azt írták róla, hogy "az egész épület új."
• A négyzetes alaprajzú, kétemeletes kastélyt eredetileg feltehetően nagyobbra tervezték, ugyanis az alapozás 25x25 méteres, erre azonban végül csak 19x19 méter alapterületű felépítményt emeltek. A pince tetejének beépítetlen részén teraszt alakítottak ki. Az 1819-es összeírás tanúsága szerint a kétemeletes "condescensionalis ház" pincéjében 80 gönci hordó bort és 9000 pozsonyi mérő búzát lehetett tárolni.
• A kastély pincéjével kapcsolatban a későbbi századokban számtalan legenda keletkezett, ennek elsősorban az volt az oka, hogy a pince közepén kilenc darab (háromszor hármas elosztású), azonos méretű, boltozatos fülke található, amelyeknek mindössze 60x60 centiméteres a bejárati nyílása. Ezek a fülkék aztán az itt szolgáló személyzet, a környező falvak lakói, sőt a műkedvelő történészek fantáziáját is megmozgatták, így számtalan feltételezés látott napvilágot eredeti rendeltetésükről. Az egyik változat Végh Kálmán Mátyás ároktői plébános nevéhez fűződik, aki 1904-ben egy tanulmányt is írt "Az ohati apátság" címmel, és ebben a fülkék megtekintése után azt állította, hogy a kastély a középkori ohati apátság romjaira épült, és mivel feltételezése szerint a szerzetesek bírói hatalommal is rendelkeztek, véleménye szerint az érdekes kialakítású fülkék csakis börtöncellák lehettek eredetileg. (Zoltai Lajos ásatási eredményei alapján megállapítható, hogy a középkori ohati apátság nem itt, hanem a mai Telekháza területén állt.)
• A fülkék rendeltetésének másik legendája a báró Vay család Nagymajor környékén rendezett híres vadászataihoz kapcsolódik, eszerint ezekben a fülkékben tartották a vadászagarakat. A földbirtokos família az ohati erdő vadban gazdag őstölgyeseiben valóban sűrűn tartott "hét vármegyére szóló agarászatokat", de amint az – a már említett – 1819-es leltárból is kitűnik, a kilenc helyiség búza tárolására szolgált."

DR. VIRÁG ZSOLT