Jász-Nagykun-Szolnok megyei kastélyok és kúriák

Jász-Nagykun-Szolnok megye mai területén döntően kisebb, középnemesi birtokok alakultak ki, ennek köszönhetően meglehetősen magas az itteni kúriák száma. A köztudatban sokáig az a kép élt, hogy az Alföldön kevés régi épület található, ezt a vélekedést cáfolja az is, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei nemesi rezidenciák száma megegyezik a Fejér megyei kastélyok és kúriák számával, sőt, Vas megyében is csak 40-nel több nemesi rezidencia áll.

A megyebeli egykori nemesi rezidenciák száma: 257
Ebből kastély: 23 - Ebből kúria: 234

Az épületek közül napjainkban is áll: 109
Az idők folyamán - főként a II. világháború után - lebontottak: 148 épületet

Az épületek közül: 18 élvez műemléki védettséget.
A legtöbb nemesi rezidencia egykor Tiszaigaron volt, szám szerint 23 kúria állt ott. Besenyszögben, Kenderesen, Kengyelen, Tiszafüreden, Tiszaroffon és Tiszaszentimrén szintén sok bel- és külterületi épület állt.

A megyében a gróf Almásy család rendelkezett a legtöbb kastéllyal és kúriával, szám szerint 8-cal, a Baghy, az Okolicsányi és a Schwarz családoknak pedig egyaránt 7-7 rezidenciája volt itt. A "dobogó harmadik fokát" a gróf Nemes família foglalja el 5 épülettel. Rajtuk kívül az ismert történelmi családok közül a báró Baldácsy, a gróf Dessewffy, a Fráter, a Horthy, a gróf Károlyi, a báró Orczy, a gróf Pálffy, a báró Podmaniczky, a herceg Rákóczi, és a gróf Szapáry famíliák is birtokosok voltak a megyében.

A híres magyar építészek közül Ybl Miklós tervezte a tiszabői Almásy-Keppich-kastély és a fegyverneki Szapáry-Schwarz-kastély átépítését.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében Magyarország politikai, társadalmi, művészeti és társadalmi életének több ismert alakja rendelkezett rezidenciával, így például:

• Alattyánban Gecse Árpád festőművész,
• Cserkeszőlő-Tóparton Szinyei Merse Pál festőművész fia, Szinyei Merse Félix országgyűlési képviselő,
• Felsővarsányban II. Rákóczi Ferenc fejedelem,
• Gorovemajorban Gorove István miniszter,
• Jászapátin Vágó Pál festőművész,
• Kenderesen Horthy Miklós kormányzó,
• Mezőtúron Habsburg Albrecht főherceg felesége, Lelbach Irén,
• Pusztataskonyban gróf Szapáry Gyula miniszterelnök,
• Szászbereken báró Kohner Adolf nagyiparos, műgyűjtő,
• Tiszaderzsen Borbély György főispán, országgyűlési képviselő,
• Tiszavárkonyban Fejér Miklós államtitkár,
• Törökszentmiklóson gróf Almásy Imre főispán, országgyűlési képviselő,
• Újszászon pedig báró Orczy Béla miniszter, országbíró.

Ezen megye kastélyaihoz és kúriáihoz is sok régi história kapcsolódik. A vármegye egyik leghíresebb-leghírhedtebb alakjának, fia, Pankotay Jósa Györgynek Tiszafüreden volt kúriája. A földbirtokos bizarr tréfáiról országszerte beszélték, és mindenki csak Jósa (Józsa) Gyuri néven emlegette. Jókai Mór róla mintázta az "És mégis mozog a föld" című regényének Csollány Bertijét, de egyes vonásaiban az "Egy magyar nábob" Kárpáthy Jánosában is ráismerhetünk. Jósa a barátait és a falu lakóit állandóan megtréfálta, az anekdota szerint például az egyik vásár alkalmával az ott lévő legszegényebb ember rossz kabátját elkérte, és 1000 forintot tett a bélésbe, majd letette a ruhadarabot az út mellé. Ám mindenki belerúgott a gúnyába, a rongyos kabát senkinek sem kellett. Jósa Gyuri azonban jószívű volt, és amikor látta, hogy senki nem veszi fel a kabátot, az 1000 forintot kivette belőle és szétosztotta. Amikor pedig a földesúr barátai a kúriában tartott rendszeres mulatozások egyikére jöttek, és egy Füred melletti fahídon hajtottak át, az előre bereszelt cölöpök eltörtek, és a nemes kompánia a vízben találta magát. A hagyomány szerint Jósa Gyuri sírjára is azt íratta, hogy "Vitézlő és levitézlett…". Ugyanakkor fontos megemlíteni azt is, hogy a dúsgazdag földesúr építtette 1833-34-ben Tiszafürednél a település első állandó hídját a Tiszán 36 619 pengő forintos költséggel.

A mezőtúri Czebe-Teleky-kúriának az a nevezetessége, hogy az épületben az 1848-49-es szabadságharc idején Kossuth Lajos kormányzó két ízben is megszállt - innen a ma használt "Kossuth-ház" elnevezés -, először 1848 szeptemberében alföldi toborzóútja során járt itt, ekkor a kúria tornácáról tartott beszédet a mezőtúriaknak. Másodszor 1849. július 9-én szállt meg a kúriában Kossuth, amikor Budapestről Szegedre utazott.

Az 1848-49-es szabadságharc idején Újszászon volt az Orczy-uradalom gazdatisztje Vörösmarty Mihály költő öccse, Vörösmarty János. A költő hozzá hozta ki néhány hetes kislányát, amikor a kormánnyal együtt mint országgyűlési képviselő Debrecenbe ment, és családját is magával vitte. Vörösmarty 1849. január 2-án érkezett Újszászra Szolnokról, majd szekéren vitte a tisztilakig a csecsemőt. A szabadságharc leverése után Vörösmarty bujdosni kényszerült, Vadász Miklós álnéven rejtőzött a közeli kistomaji pusztán Bajza József költővel együtt.

A korabeli sajtó nagy teret szentelt a tiszaföldvári kastélyt birtokló Beniczky házaspár tragédiájának. Beniczky István 1908-ban vette feleségül Waldeck Valéria grófnőt, majd az ifjú pár 1909-ben világ körüli nászútra ment, Szingapúr kikötője előtt azonban zátonyra futott a hajójuk. Mivel mind a férj, mind a feleség kiváló sportember volt, a vízbe vetették magukat, hogy kiússzanak a közeli partra. Nem tudták viszont, hogy az öbölben rengeteg cápa van, így végül a hajó minden utasa megmenekült, csak az ifjú pár veszett oda. (A fiatal pár tragédiájára a tiszaroffi és a tiszaföldvári templomokban ma is márványtábla emlékeztet.)

Az üzleti vállalkozásai révén jelentős vagyont felhalmozó báró Harkányi család egy kengyeli majorban rendelkezett kúriával. A településen ma is mesélik, hogy Harkányi Anna bárónőt a szomszéd földbirtokos, Szőke Barna szerette volna feleségül venni. A bárónő azonban úgy vélekedett, hogy inkább nem megy férjhez, mert "a szépségéért senki nem venné el, a birtokáért pedig senki ne vegye el".

DR. VIRÁG ZSOLT